Hogyan kezdjük a sulit pánik nélkül

2018.08.25

Hatalmas változás egy gyermek életében az iskolakezdés. Kikerül a biztonságot adó, elfogadó óvodából, ahol szinte minden problémáját legalább két figyelő, felnőtt szempár orvosolni tudta. Azonban az iskolában nincs ez így. Teljesíteni kell, ez alapján ítélik meg, és még a problémáival is egyedül kell megküzdenie.

Íme 6 + 1 tipp, hogy a kezdés zökkenőmentes legyen, váljon örömmé és izgalmassá a gyerek és szülő számára egyaránt. 

1. Fő a nyugalom

Bizony, ez a szülőkre vonatkozik. Nektek sem könnyű. Azonban fel kell venni a kesztyűt a pánikkal szemben, és szembe nézni azzal a ténnyel, hogy csak a szülő az, aki képes megadni gyermekének a biztonságot. Ha a szülő nyugodt, a gyermek is az. Amint a szülő aggodalmas vagy ingerült az iskolakezdéssel kapcsolatban, a gyerekben is ugyanezek az érzések csapódnak le, azonban ha a felnőtt nyugodt és várakozást mutat, nagy valószínűséggel ő is így áll majd a dologhoz. Végül is mi történhet? Tegyük fel magunkban a kérdést. Ez az élet rendje, és csodálatos, hogy folytonosan változik. Egy új szakasz veszi kezdetét az egész család életében.

2. Napi rutin

A nyári szünet valószínűleg sokak életében teljesen felrobbantja a szokásos napi rutint. Ezzel semmi baj nincs, hiszen a nyaralások alkalmával még izgalmas is tovább fent maradni, a gyerekeknek is részt venni kicsit a felnőttek nyüzsgő világában. Azonban nagyon jól tudjuk, hogy egy kipihent gyermek kiegyensúlyozottabb, és egy jó alvás elengedhetetlen a szeptember elsejéhez. Fontos tehát, hogy kezdés előtt legalább egy-két héttel vissza kell térni a rutinokhoz, a korábbi vacsorákhoz, fürdéshez és alváshoz. Meg kell beszélni a gyerkőccel, hogy anya/apa nagyon figyel, hogy neki a lehető legjobb legyen, ezért fontos, hogy szépen visszaszokjon mindenki a rendre, mert így könnyebb lesz. Ez is hozzájárul a felkészüléshez, a lelki folyamatok letisztulnak, zaklatottságból nyugalom lesz, és a biztonságérzethez szintén elengedhetetlen.

3. Együtt könnyebb

Nem tudom ki, hogy van vele, de én még felnőttként is imádom az írószereket, a színes új holmikat. Megveszek egy gyönyörűen fogó tollért, vagy radírtért, gyönyörű új füzetért! ☺ Valószínű egy gyermek bújt el bennem, épp ezért úgy gondolom, hogy a nálam némiképp fiatalabb korosztályt is foglalkoztatja eme csodavilág. Hát miért ne lehetne megfogni ennek lehetőségét, és máris izgalommal teli lesz a várakozás. Üljünk le a gyermekünkkel üres papírral és ceruzával a kezünkben, és beszélgessünk róla mire lehet szükség ehhez az új élethez. Meg lehet kérdezni a gyermeket ő mikre gondol, rajzolja is le, ha szeretné, és mi is gondosan jegyzeteljük szavait, így jelezzük neki, hogy komolyan vesszük őt, és fontos, amit mond. Működjünk együtt mindenben egészen nyugodtan, beszélgessünk mik a feladataink, teendőink addig, amiket osszunk fel egymás között. A gyermek például rendezgetheti szobáját, íróasztalát, gondolkodhat, mit hol szeretne majd tartani, azokat a fiókokat, szekrénykéket be lehet címkézni stb. Ezzel a gyermeket el is indítjuk az önállósódás terén, amely nagy önbizalmat fog neki adni, azonban mindig figyeljünk oda, hogy mindezt szeretettel és türelemmel tegyük. No de mi lesz a papírírószerbolttal? Amint meg van a közös lista, induljunk is el együtt a nagy beszerző útra. Itt sok mindennel fog találkozni a gyermek, és el lesz árasztva, ezért fontos letisztázni, hogy anya/apa segít a vásárlásban, és nem hagyjuk egyedül. A szülő ebben az esetben kiválaszt 3 szép füzetet, 2-3 praktikus iskolatáskát és a gyermek abból választhatja ki, hogy neki melyik tetszik jobban. El lehet így járni még néhány holmival, és kész. A többi a szülő dolga. Ezt is fontos előre tisztázni.

4. Érzések kifejezése

Egy gyermekben mindenféle érzés kavarog ebben az időszakban. Óhatatlanul félhet, szoronghat, hiszen érzi, hogy most sok új helyzet, változás vár rá. Épp ezért nagyon fontos odafigyelnünk, kérdezgetnünk érzéseiről, megnevezni azokat. Ilyen beszélgetések alkalmával szembesülhetünk gyakran teljesen torz fantáziákkal, hiedelmekkel elképzelésekkel az iskolával kapcsolatban. Fontos ezeket helyre rakni a kis fejében, elmagyarázni mindent, ami érdekli, mi is az az iskola, mit jelent a tanóra, miért is kell és jó odajárni, mi az az iskolacsengő. Egy jól időzített beszélgetés sok tehertől szabadíthatja meg a gyermek lelkét. 

.

5. Minél több minőségi idő

Ebben az időszakban, mivel sok bizonytalanság veheti körül a gyermeket, még fontosabbá válik a szülővel töltött minőségi idő. Ahhoz, hogy biztonságban érezze magát, elengedhetetlenek az igazán neki szánt pillanatok. Egy nagy séta, bringázás az erdőben, vagy éppen pancsolás a Balatonban anyával és apával akár még örök emlékké is válhatnak. Nyilvánvaló tehát, hogy a sok TV nézés, vagy éppen a főzés közben egy - egy odapillantás a gyermekre nem elég. Ettől nem érzi magát fontosnak, és nem képes megerősödni mire elérkezik a nagy pillanat. A közös időtöltés biztonságot és önbizalmat ad, sokat megtudhatunk egymásról, és kapcsolatunk is mélyülhet.

6. Eljátszani helyzeteket

Szerintem közösen játszani igazán jó szórakozás mindenkinek. Elővehetjük gyermeki énünket, felszabadultan kacaghatunk, és mind e közben még gyermekünk is fejlődik. Az iskoláról való beszélgetés mellett, a gyakorlatról se feledkezzünk el. Próbáljunk el néhány szituációt, játszunk sulisat. Menjünk bele néhány részletbe, öltözzünk be tanárnak, játszunk el egy matek órát, csengessünk ki, írjunk krétával, jelentkezzünk, jegyzeteljünk. Próbáljunk el közösen egy reggeli készülődést. Keljünk fel, készítsünk szendvicset, öltözzünk időre, és menjünk el a suliba. Nagyon izgalmas lesz a gyerekeknek, és sokkal magukénak fogják érezni. Egy kis rutin máris magabiztosságot ad mindenkinek, és persze mindeközben ne hagyjuk el a humort sem ☺

+1. Játékteret mindenkinek

Akár év eleji eseményekről beszélünk vagy tanév közbeni helyzetekről, a gyermekek nap, mint nap ki vannak téve olyan szituációknak, melyek konfliktust, szorongást okozhatnak a lelkükben. Nehezen bírkóznak meg a teljesen felborult rendszerrel, a sok új gyerekkel, a hiearchikus viszonnyal, a megfeleléssel. Előfordulhat, hogy nem tudják, hogyan oldjanak meg helyzeteket, hogyan álljanak ki magukért vagy védjék meg magukat. Sok minden érheti őket. A Játéktérben éppen erre biztosítunk lehetőségeket, hogy minden gyermeket meghallgatva, teljes figyelmünket, elfogadásunkat nekik szánva különböző módon kifejezhessék, és megélhessék önmagukat, megmutassák és kiadhassák feszültségeiket. A pszichodráma vagy a mesék világa segíti lelküket megnyugodni, önmagukat felfedezni, új viselkedésmintákat kialakítani. Épp ezért gondolom azt, hogy minden gyerek megérdemel egy ilyen teret, hiszen meghallgatásra, elfogadásra és szeretetre minden gyereknek szüksége van. 

Írta: Zsemberyné Lengyel Mónika
Kép forrása: Pinterest

.